Karácsonyra hangolódva...

Idén töltöjük itt a 2. Karácsonyunkat...Elhatároztam idén igyekszem igazi karácsonyi hangulatot teremteni. Nagyban segitett minket ebben, hogy idén voltunk otthon Magyarországon. Találkozhattunk családjainkkal, barátainkkal. Igy maga az az igazi magány érzete, hogy mi itt vagyunk, a család, a barátok meg otthon, nem jött elő:)

És hála istennek van a skype program is ami nagyban megkönnyiti a helyzetünket, a kapcsolattartás szempontjából....


Szóval idén minden más volt.... Már december elején elkezdtem tervezni, milyen lesz az adventi koszorúnk....Kigondoltam, hogy idén minenképp lesz fánk....Karácsonyfa, hihetetlen, de eddig még soha nem volt fánk. 4 éve vagyunk együtt, de eddig saját fánk nem volt. Persze Péteréknél volt nagy fa, de  otthon Szfváron soha nem volt....


Bent az idősek otthonában is készülődtünk a Karácsonyra:) December 15-én volt a partink. Ahol együtt ünnepeltünk idősek, kollegák, rokonok:)

Rengeteg finomság készült aznap délutánra. Mindenkit kicsinositottunk. Korábban ebédeltünk, mert kora délután kezdődőtt az összejövetel.

Azt kell mondanom ritka rossz kézügyességem van. Sajnos nem tudok szépen rajzolni, se festeni, se kötni, se varrni. Valahogy nekem ezek a dolgok nem mennek. Minden tehetségem maga a "szám", hogy imádok beszélgetni:)

Találtam egy jó kis oldalon, egy aranyos diszt, amit elkészitettem az idősek otthonába. Egyszerű, de nagyszerű. Tobozókat kellett gyűjteni hozzá, kis műanyag poharakba földet raktam, és abba állitottam bele tobozókat. A tobozokra, M&M féle cukorkákat ragasztottam, nagyon szép kis disz kerekedett belőle:)



Vittem csini ruhát is az alkalomra. Mikor végeztem a munkával, megebédeltem és átöltöztem.

Az egyik idős néni, meg is jegyezte, "nagyon csinos, hogy van? olyan régen láttam:)"  Mondtam is neki hogy ma már találkoztunk, és csak átöltöztem, innen a változás:)

Jó kis délután volt....:)

Ráadásul kaptam ajándékot. Cathy aki a program szervező, mondott egy kis beszédet is hozzá. Márciusban kezdtem önkénteskedni az otthonban, és kezdtem el segiteni Cathynek. Miután ténylegesen is munkatárs lettem, fontosnak tartottam, hogy megtartsam az önkéntes munkám, és segitesek, mikor szabadnapos voltam, vagyok...


Jól zavarba is hozott Cathy ezzel a beszéddel és az ajándékkal....Nem számitottam rá....Először mikor kimondta a nevem, próbáltam elbújni, de nem sikerült. Csak ki kellett mennem:)




Következő héten a kollegákkal ünnepeltünk együtt a karácsonyt. Péter elkisért a partira. Egy hajón voltunk, ahol vacsiztunk, táncoltunk, beszélgettünk. Közben ki is hajóztunk egy másik kikötőbe. Közel Petunehoz. Az este egy kicsit csöpörgött az eső, de mikor Petunebe értünk csodás időnk lett. Este a körülöttünk levő városok fényei látszóttak. Mint kis szentjános bogarak úgy világitottak. Nagyon szép volt a kilátás. Fel is mentünk a fedélzetre. Ott beszélgettünk egypáran egymással.

Csak egy baj volt, mivel hajón voltunk, szinte lehetettlen volt megszökni a pariról. Én nagyon fáradt voltam, és tudtam nekem másnap megint mennem kell. Szerencsések voltak azok a kollegák akik másnap szabadnaposak voltak.


Én néztem milyen messze lakunk. Péter mondta is "láttod ott a távolban azokat a fényeket, na ott lakunk." Elgondolkoztam, sajnos ez még úszva is messze van:) És hát a cápáktól is félek. Bár azt mondták ilyen közel nem jönnek a partokhoz:)

A hajó maga igy nézett ki, sajnos nem saját fotó, de gondoltam megmutattom:)



A parti vége fele volt ajándékozás, mivel vittem magammal Pétert igy 2 ajándékot kellett vinni. Be kellett rakni egy nagy zsákba, és úgy húzott mindenki egyet. A csomagolásra rá kellett irni, hogy női, vagy férfi ajándék. Én gondoltam majd kitalálja mindenki a csomagolásomból. Vettem szép kék és rózsaszin szallagot. Csináltam kis masnikat. :)

 


Másnap jó fáradtak voltunk, de maradandó emlék marad:)

És hát a fa kérdés:) Mivel itt most meleg van, úgy gondoltuk igazi fenyőt nem vesszük. Egy-két helyen árultak... Hanem jó lesz nekünk a műfenyő is. Vettük diszeket hozzá, de mint kiderült a dobozban is volt egy csomó disz. Igy szépen fel tudtuk disziteni a fát. És hogy hova került:) Látszik mi is és Péterék is máshova tették a fát otthon. Mi mindig a szoba közepére raktuk, Péterék olyan helyre ahol nem kellett kerülgetni, nem volt útban.

Mi a szoba közepére tettük, és mig a barátunkkal skypoltunk, feldiszitettük együtt a fát:)

Ime ilyen lett:)



Szerencsére itthon tudtam maradni a karácsonyi napokon:) Megfizethetetlen élmény együtt kelni, együtt kávézni, együtt lenni. Remélem mindenki tud egy kicsit pihenni, és nagyokat beszélgetni. Mostanában elég sokat dolgoztunk, igy nagyon jól eset egy kicsit együttlenni....:)

Igy telik az idei karácsony, nyugalomban, fával, finom kajcsikkal, jó idővel:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése